A nem-cselekvés jóval többe kerül
Május 15-én tartjuk a nemzetközi klímaváltozási akciónapot és 2007 óta minden évben ezen a napon fog össze a világ, hogy a Föld éghajlatát fenyegető veszélyekre és a klímaváltozás által okozott természeti változásokra irányuljon az emberek figyelme.
Az éghajlatváltozás természetes folyamat is lehet, amikor a hőmérséklet, a csapadék, a szél és más elemek több évtizeden átívelően változnak. Világunk melegebb és hidegebb is volt már, mint most, az évmilliók alatt. Napjainkban (egészen az 1800-as évektől) azonban példátlanul gyors ütemű felmelegedést tapasztalhatunk az emberi tevékenységek következtében, főként az üvegházhatású gázokat kibocsátó fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt.
Közös felelősség, markánsabb szereplőkkel
Ezek a gázok (mint például a szén-dioxid és a metán) úgy viselkednek, mintha egy takarót tekernénk a bolygónk köré, ami csapdába ejti a nap melegét és megemeli a hőmérsékletet. Sok különféle forrása lehet az üvegházhatású gázoknak, ilyen például az autózás, a fűtés, az erdőirtás és a szeméttelepek, de összességében azt mondhatjuk, hogy az energia, az ipar, a mezőgazdaság és a hulladék-elhelyezés okozza a legnagyobb problémát.
Érdekesség, hogy míg a világ 100 legkisebb kibocsátással rendelkező országa az összes kibocsátás 3 százalékáért, addig a 10 legnagyobb kibocsátó ország 68 százalékért felelős. Bár mindenkinek cselekednie kell ebben a helyzetben, a legnagyobb “halaknak” még markánsabb a felelősségük.
Aszálytól áradásig: sok minden a klímaváltozás számlájára írható
A Föld körülbelül 1,1 Celsius-fokkal melegebb, mint amennyire az 1800-as években volt. Sőt, az elmúlt évtized volt az eddigi legmelegebb. Nem szabad viszont abba a tévhitbe esnünk, hogy az éghajlatváltozás “csupán” magasabb hőmérsékletet jelent. Bár ez a történet kezdete, a Földön minden mindennel összefügg, így az egyik területen bekövetkezett változások befolyásolhatják az összes többit.
Az intenzív aszályok, a vízhiány, a súlyos tüzek, a tengerszint emelkedése, az áradások, a sarki jég olvadása, a katasztrofális viharok és a biológiai sokféleség csökkenése mind-mind a klímaváltozás számlájára írható.
Három csapásirány mentén kell cselekedni
Minden ember és közösség másként éli meg az éghajlatváltozással járó nehézségeket. Kihatással lehet az egészségünkre, a növénytermesztési és állattenyésztési képességeinkre, az otthonunk biztonságára és a munkánkra. Vannak, akik már teljes vállszélességgel benne vannak a problémák közepében és elvándorolni kényszerültek. Ezeknek az embereknek a száma várhatóan növekedni fog a következő években.
Vannak azonban megoldások, amelyekkel megvédhetjük a környezetünket és jobbá tehetjük az életünket. A fejlődésnek olyan összefogások mutatnak utat, mint például az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye és a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény.
A három csapásirány a következő: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, alkalmazkodás az éghajlati hatásokhoz és a szükséges lépések finanszírozása. Az akció jelentős anyagi beruházásokat igényel (kormányzati és üzleti oldalról egyaránt), de a nem-cselekvés jóval többe fog kerülni.
Mit tehetünk a mindennapokban?
Hoztunk néhány tanácsot, tippet, amelyek közül biztosan Te is sokat ismersz, és a cél az volna, hogy mindenki a saját léptékeihez mérten megpróbáljon minél több mindent megtenni.
– Részesítsük előnyben a megújuló energiaforrásokat: használjunk napkollektort a melegvíz-, napelemet pedig az áram előállítására!
– Ha tehetjük, cseréljük le régi, elavult nyílászáróinkat, válasszunk hatékony szigetelést!
– Ha 1 Celsius-fokkal alacsonyabb hőmérsékletre fűtjük lakóhelyünket, 6 százalék energiát takarítunk meg!
– Közlekedjünk felelősen: járjunk kerékpárral vagy tömegközlekedéssel!
– A kádban való fürdés helyett inkább zuhanyozzunk, fogmosás közben ne folyassuk feleslegesen a vizet!
– Legyünk tudatosak a konyhában is: mindig éppen annyi vizet forraljunk, amennyire valóban szükségünk van, és főzés közben fedjük le az edényt!
– Kapcsoljuk le a világítást, amikor nincs rá szükségünk!
– Vásárlás során gondoljuk át, hogy valóban szükségünk van-e az adott termékre, nem csupán impulzus vásárlásról van-e szó! Nézzük meg, hogy honnan származik a kiszemelt darab, és válasszunk lokális/hazai/európai termékeket, lehetőleg minél kevesebb csomagolással!
– Fogyasszunk idényélelmiszereket! Gondoljuk át hús- és tejtermék-fogyasztási szokásainkat!
– Iktassuk ki az egyszer használatos műanyagokat (a vékony nejlonszatyrot és társait) és csökkentsük a hulladék mennyiségét! Komposztáljuk a szerves anyagokat!
Ismerd meg az ÊTRE törekvéseit!
Fenntartható fehérneműmárkaként mi is arra törekszünk, hogy minél erősebb összhangban legyünk környezetünkkel, bolygónkkal – erről már több blogcikkben is írtunk. Néhányat most itt is megosztunk Veletek:
– Az egyik legfőbb célunk az, hogy természetes alapanyagú fehérneműt kínáljunk Nektek.
– Gyártási folyamataink az energiahatékony varrodaépületünkben zajlanak. Rengeteget számít az is, hogy egy márka a mindennapi működését tekintve milyen lépéseket hajlandó megtenni az energiatakarékosság érdekében. A linkre kattintva jelenlegi törekvéseinket és jövőbeni célkitűzéseinket ismerhetitek meg.
– Termékeinket 100% elsődleges rostból készült kartondobozba csomagoljuk.
– A szállítási módra is kiemelt figyelmet fordítunk és felkutattuk a futárszolgálatok azon szolgáltatásait, amelyek a hulladék és a károsanyag-kibocsátás minimalizálására törekednek. Így találtunk rá a DHL GoGreen elnevezésű megoldására.
Képek forrása: United Nations, Climate Action
